Összeszedtem, személy szerint engem miféle tényezők akadályoznak az írásban, illetve mi lehet a megoldás.
1. Időhiány. Azt mondják, mindenkinek arra van ideje, amire szakít. Való igaz, bármikor bekucorodhatnék a sarokba, hogy őrült módjára klimpírozzak, csakhogy ez esetben
– a család nap nap után pirított kenyeret majszol gulyáskrémmel – megoldás*: szakács (töltöttkáposzta-szagúak előnyben)
– az edények zöld, fekete és kék bundát növesztenek a mosogatóban (a kaják a hűtőben nemkülönben) – megoldás*: bejárónő (magában beszélő csodabogarak előnyben)
– a szennyestartó mérete vetekszik az Etnáéval, majd orrfacsaró bűz kíséretében okádni kezd – megoldás*: bejárónő
– a vízszintes felületeken az eleinte vígan gurgulázó porcicák előbb pororoszlánná, majd összefüggő, szürke képletté transzformálnak; a mennyezeten romantikus pókselyem-függönyök lengedeznek – megoldás*: bejárónő
– a kert pompázatos dzsungellé alakul – megoldás*: kertész (lehetőleg sörhasú, foghíjas és dús hátszőrzetű, megelőzendő az írás közbeni koncentráció gyengülését)
*Másik megoldás: alvással töltött idő redukálása. Pénztárcakímélő lehetőség, ám hosszú távú alkalmazása magában rejti a zombisodás veszélyét.
2. Ihlethiány. Egyesek szerint nem szabad erőltetni, mert a szöveg érezhetően nyögvenyelős lesz. Helyette olvassunk, nézzünk filmet, sétáljunk, gyűjtsünk benyomásokat, és jön a múzsa magától. Mások úgy tartják, igenis körmölni kell mindennap, nehogy kiessünk a gyakorlatból, illetve "evés közben jön meg az étvágy".
Tapasztalatom: erőltetés esetén csupán a fejem vörösödik, a lap fehér marad. Ha viszont várok, a szöveg akár évekig parlagon hever.
Megoldás: ilyen idétlenségeket írok, mint ez a bejegyzés "több, mint a semmi" alapon, és ráfogom, hogy alkottam.
3. Idő- és ihlethiány. A rettegett kombó. Az elemek megjelenhetnek egyszerre és váltakozva is.
Tapasztalatom: erőteljes ihlet esetén a rendelkezésre álló idő a nulla felé tendál, és fordítva.
Megoldás: a fentebb javasoltak egyidejű alkalmazása.
4. Késztetés hiánya. (Engem ugyan nem érint, ám ideillőnek érzem.) Míg az idő és az ihlet hiánya akár súlyos tüneteket is okozhat (pl. hisztéria, letargia), a késztetés hiánya csupán az írásra nézve végzetes tényező, és azt mutatja, hogy az ember írói mivolta megszűnt létezni/sosem létezett.
Megoldás: más elfoglaltság keresése. Remek lehetőség szakáccsá vagy kertésszé válásra, mellyel az időhiányban szenvedő írók munkásságát segíthetjük.
4 komment:
Nálam ezek mind előfordulnak valamilyen formában. Másfél évig emellett napi négyórában dolgoztam délutáni műszakban, és utána még mosogatás és társai rám hárult, amikor anyám éjszakás műszakolt.
Olykor jön valami kattanásom, amikor képes vagyok a napi 24 órából 26-ot kihozni, de az sajnos ritka. :D Mostanában pedig esélytelen, hogy írjak bármit is. :/
Én csak hüye vagyok, mint közönségesen ismert köreimben ;-o
Nyertem!? ;-o
Ha mással nem, azzal nyertél, hogy képes vagy hajnalban kommentelni. :D A pálmát a hülyeségversenyben úgyis én viszem!
Megjegyzés küldése